Nagyon régen nem írtam már. Nem azért mert nem voltak nehézségek, csupán elmaradt, azt hittem simán menni fog elfelejteni és megemészteni a dolgokat, minden segítség nélkül. De tévedtem...

 

Egyszer írtam arról, hogy a barátnőm babát vár és mennyire félek, hogy vége szakad a barátságunknak, hát igazam lett. Nem ír, nem hív és ha én keresem csak pár szó váltás és már kész is. Hazudnék ha azt mondanám nem fáj és ne lenne rossz érzés, de mi mást tehetnék, egyszerűen elengedem és kész. Hiszen azt szokták mondani, hogy ami nem megy azt ne is erőltessük...talán van ebben valami igazság.

Megosztás a facebookon